Fesztelenül és struktúráltan


Világhíres szervezeti és külső coach-ok, képzéseket szervező szakemberek mutatkoztak be a Coaching Camp harmadik napján. A nemzetközi és a magyar coaching élet meghatározó nagyságai, illetve a coaching szemléletnek a vezetők körében való elterjesztését felvállaló szakemberek mutatkoztak be ezen a napon. Mindhárom szekció, illetve plenáris ülés után hallottunk olyan visszajelzést, hogy ez a háromnapos program csúcspontja volt a véleményét megosztó coach számára. Sokan voltunk, sok helyről és sokféle elképzeléssel jöttünk erre a rendezvényre.

A Coaching Camp nemcsak hazai, hanem az itthoni coaching szakmát nemzetközi szintről is befolyásoló szakembereket is szeretett volna felvonultatni, hogy ezzel is tágítsa a horizontot. A magyar származású, Svájcban élő Peter Szabo ilyen szakember, aki nagy örömünkre nemcsak elfogadta a meghívást, és a tőle megszokott könnyed, vidám stílusban tartott egy workshopot, hanem – bár az ő programja csak a harmadik nap délelőttjén került sorra – , de egész idő alatt megosztotta velünk gondolatait, jelenlétét.

Lopni a meztelen ember zsebéből

Aki coach-hoz fordul, annak olyan problémája, elakadása van, amelynek a megoldását ott hordozza magában, csak meg kell találni ezeket a rejtett erőforrásokat. Ha képletesen fogalmazunk, akkor „meztelen emberek zsebéből lopunk” – állította Peter Szabo.  Ha kérdést kapnak ezzel kapcsolatosan, akkor nyomban megvan a válaszuk is, és vissza is kérdeznek, amely elindítja őket a megoldás felé. Sőt, a „Mit gondolsz, ebben a dilemmában milyen kérdés segítene Neked a leginkább?” –típusú kérdés a leghatékonyabb.

Azt, hogyan „lopjunk”, a szakember szerint három fajta tipikus kérdéssel írhatjuk körbe. Előszöris, meg kell kérdezni, mi az, ami az ügyfelet akadályozza, mi tartja vissza, mivel küzd. Ha előtte nem tudta, hogy van egyáltalán előtte akadály, erre a kérdésre rögtön kitalál egy konstrukciót, ami előrébb visz minket. A második tipikus kérdés arra vonatkozik, vajon mi a következő, szükséges lépés. Ha a coach fölteszi ezt a kérdést, a coachee-ban automatikusan elindul az elképzelések legyártása. A harmadik kérdéskör során pedig csak azt kérjük az ügyféltől, hogy képzelje el, hogy már elérte a célját. Kész is a célképzés!

A workshop alatt végig az ötvenes-hatvanas évek amerikai szörföseiről szóló felvételeket vetített a szakember a háttérben. Az ő tevékenységükre utalt Peter Szabo akkor, amikor arról beszélt, hogy ahogy a szörfösöknek, úgy bárki másnak könnyebb a felületen haladni, mint lesüllyedni a mélybe.

Mély, barátságból lett szerelem: a Co-Active modell

A sokféle coaching irányzattal olyan kapcsolata volt Kalamár Beátának–képszerű hasonlatával élve -, akár a szerelemmel. Kezdetben, 12 évvel ezelőtt a GROW-val kezdett dolgozni. Ez az első szerelem ideje, ami gyönyörű volt, de már régen lezajlott. Ezután jött a Solution Focused modell, ami Kalamár Beáta szavaival élve „szenvedélyes kapcsolatként indult”. Majd jött a többi irányzat, például a Brief-coaching, amely szerelem volt első látásra. Most a legújabb „kapcsolat” mély barátságból indult. A Co- Active modell azonban még nem „házasság”, mert Beáta csupán használója a modellnek, és nem akkreditáltatta magát.

A Co-Active modell használatának a célja az, hogy az ügyfél harmonikusabban élhesse az életét. Ehhez pedig az szükséges, hogy egyszerre dolgozzanak a nagy és a kis agendán. Az útkeresés, a jövőkép-kutatás a nagy-agenda, a konkrét lépések megtétele pedig a kis-agenda része a munka során. A két látáspont ott ér össze, ahol a kis-agenda segítségével dolgozhatunk a nagy-agendán. „Önismereti utazás, amelyen csinálunk is valamit”- határozta meg Kalamár Beáta ezt a helyzetet. Az elnevezés is erre utal: „colaborating”, azaz együttműködő tevékenység és „active”, azaz tettrekészség.

Az irányzat az adott pillanatban megszülető kérdésekkel dolgozik. Az a tapasztalat, hogy a Co-Active coaching során az emberek szeretik megélni a kreativitásukat, és mivel erőforrásban gazdagok, azt behozhatják a közös munkára, és egész valójukkal képesek bevonódni.

A Co-Active coaching során 5 készséget, vagy kontextust, illetve- Kalamár Beáta szavaival élve- öt dimenziót használunk. Az első a hallgatás, amely a szavak, az érzések és az intuíció, azaz az ész, a szív és a zsigerek szintjén működik. A második a kíváncsiság, a harmadik az intuíció, amit metaforákkal, közbevágásokkal és kimondásokkal lehet megjeleníteni. Negyedik készség az elmélyítés és előmozdítás. Ennek során a kudarcaink ünneplésére hívta fel Kalamár Beáta a figyelmet, hiszen ezekből többet lehet tanulni, mint a sikerekből. Végül, de nem utolsósorban az önmenedzselés képessége az, amire szükség van a Co-Active modell használatához.

Ne akarjuk jobban, mint ő!

A”Coaching szemléletű vezetés” című tréningsorozatot mutatta be Nyáriné dr. Mihály Andrea a szekcióülése során. Azt osztotta meg ebben a másfél órában Andrea, hogy a vezetők számára készült tréning során mit tapasztaltak. Sok esetben például azért nem sikerül a vezetőt „átállítani” coaching- típusú vezetési módra, mert a coach, vagy a tréner, vagy esetleg a kollégák nem találták még meg a „megfelelő kulcsot” ennek a vezetőnek a működéséhez. Lehet, hogy szívesen váltana más működésmódra, ha megtalálná hozzá a saját motivációját. Ezzel kapcsolatosan az is fontos, hogy- Nyáriné dr. Mihály Andrea szavaival „ne akarjuk ezt a változást jobban, mint az érintett vezető”. Illetve, az is elképzelhető, hogy egész egyszerűen nem olyan a személyisége ennek a vezetőnek, hogy képessé válhasson coaching szemlélettel működni.

A coaching szemléletű vezetéssel, ha magában, pusztán ezt használja egy vezető, sok kritikát kap. Nehézkes a tudásmegosztás, döntési helyzetben el se jutnak a döntésig, mert olyan hosszadalmas az egyeztetések sora. Erre a helyzetre reagál a másik vezetői eszköz, az úgynevezett „helyzetfüggő vezetés”. Ebben mozogva a vezető egyértelműen irányít, ha támogatásra van szüksége a beosztottnak, akkor meggyőzi, motiváció vesztés esetén támogatást nyújt. A helyzetfüggő vezetési stílus hagyja dolgozni az embert, nem delegáltat mindent a beosztottakra. Fontos, hogy egy coaching szemléletű vezető átváltozhasson, ha szeretne, és „ne coacholjuk ki belőle az Excelt!” – hívta fel az optimális működésre a figyelmet a szakember.

Szerző: Filius Ágnes