14 irányzat, ami mindenkiből kihozza a maximumot


http://www.hrportal.hu/images/uploaded/coachingcamp150717medium.jpg14 különböző stílus és irányzat mutatkozott be az idei Coaching Campen Gárdonyban. Bár a coaching még egy fiatal szakma, már most hihetetlenül sokszínű: van, aki a művészetet, más a metaforákat, vagy épp a fotók erejét használja arra, hogy kihozza ügyfeléből a maximumot. A coachok tábora idén a közös tanulásról, szakmai dilemmákról, termékeny vitákról és az emberi kapcsolódásokról is szólt.

A kétnapos tábort azért hozták létre a főszervezők – Wieland Veronika, Bölcskei Mónika és Bognár Balázs -, mert a szakma részéről igény volt arra, hogy időnként találkozzanak, tapasztalatokat cseréljenek, tanuljanak egymástól. A coaching még csak most van elterjedőben, most alakulnak a keretei, és már csak ezért is fontos, hogy a képviselői közösen gondolkodjanak a szakmájuk további sorsáról, fejlődési irányairól. A kétnapos rendezvényen nyoma sem volt irigységnek vagy rivalizálásnak. Már az első perctől kezdve nagyon pozitív légkör alakult ki: 19 vezetőedző adta át a tudását, de mindenki tanult mindenkitől – nem egy száraz konferencia keretében, hanem élményszerűen, saját tapasztalások útján. A workshopok egy részén a cikk szerzője, Zádrovich Aliz is részt vett – ezekről osztja meg tapasztalatait.
Mitől lesz sikeres az életmódváltás?

Fekete Éva és Cséffalvay Gábor (Csé) workshopja arra kereste a választ, hogy mi a titka a sikeres életmódváltásnak. Mindketten túl vannak már nagy váltásokon, és több mint egy évtizede segítik az ügyfeleiket abban, hogy ne csak az átbillenés következzen be, hanem tartós is maradjon a változás. Egyik legfontosabb alapvetésük, hogy a változáshoz szükséges legnagyobb erő nem a módszertanban, hanem önmagunkban van. Ha belül elég stabilak vagyunk, mindent meg tudunk oldani. Ehhez pedig az kell, hogy kapcsolódjunk önmagunkhoz (belső erőtér), valamint másokhoz és a természethez (külső erőtér). Ha a belső és a külső támogató erőteret meg tudjuk teremteni és fenn tudjuk tartani, az elegendő erőt ad a változáshoz.

Először arra kértek bennünket, hogy sétáljunk a természetben. Hagyjuk, hogy hasson ránk,és beinduljon a gondolatok, érzések áramlása. Közben azt a kérdést tettük fel magunknak, vajon miért lehettünk sikeresek életünk egy nagy váltásában. Engem a Velencei-tavon suhanó szörfös ihletett meg. Csodáltam a bátorságát: nem félt attól, hogy esetleg beleesik a vízbe, bízott magában és a természetben. Rájöttem, hogy engem is ugyanez segített a sikeres életmódváltásban: az önbizalom, a bátorság és az, hogy nemcsak magamban, hanem a világban is bízni tudtam.

Ezután a csoporthoz , mint külső támogató erőhöz is kapcsolódtunk: megbeszéltük, melyek voltak a közös motívumok az életmódváltásunkban.

A workshop további részeiben megismerkedhettünk változásmodellekkel, és kaptunk egy jó adag elméleti hátteret is arról, hogyan segítsük az életmódváltó ügyfeleket és csoportokat. Az egyik legfőbb üzenet az volt, hogy ne akarjuk valamilyen irányba elvinni őket, hanem hagyjuk, hogy beinduljanak az öntanulási folyamatok. A mi feladatunk a keretek, a támogató tér megteremtése, amelyben aztán a természetes folyamatok önmaguktól elkezdenek működni.

Etikai dilemmák a coachingban

Nem kellett sokat gondolkodnunk, hogy felsoroljunk néhány jellemző etikai dilemmát Szilágyi Miklós és Sivó Imre workshopján. „Meddig tart a coach kompetenciája?” „Hol a határ coaching és pszichológia, coaching és tanácsadás között?” „Mit tegyünk, ha az ügyfél a coaching hatására a felmondást fontolgatja?” Nehéz kérdések. Hiába van egy etikai kódex, a konkrét esetnél mindenki egyedül van, és általában nincs egyetlen üdvözítő megoldás. A két vezetőedző rögtön az elején leszögezte: „Senki nem csinálja tökéletesen.” Amikor kis csoportokban dolgoztunk, azonnal kiderült, hogy nem gondolkodunk egyformán egy-egy dilemmáról, de ez nem jelenti azt, hogy valamelyikünk megoldása rossz lenne. Az etika arra jó, hogy kereteket adjon, és szankcionálhatóvá tegye a coachokat. Ha az ügyfél úgy érzi, nem etikusan járt el a coach vele szemben, akkor ezt jelezheti az ICF-nek (Nemzetközi Coachszövetség), ahol kivizsgálják az esetet.

Az etika kérdése a coaching mint szakma létjogosultságának témáját is előhozta. Turai Léda, az ICF Global Board alelnöke elmondta, hogy az ICF azért nem tekinti szakmának a coachingot, hogy önszabályozó maradhasson. Ha hivatalosan is szakma lenne belőle, az Egyesült Államokban elkezdenék kívülről szabályozni, ami nem tenne jót neki. Az önszabályozásnak is vannak ugyanakkor hátulütői. Sokan hiányolnak egy egységes magyar szabályrendszert, amelyhez mindenki igazodhatna.

Akciótanulás a sikeres csapatokért

Reg Revans brit professzor dolgozta ki az action learning –akciótanulás – módszerét. Arra épít, hogy kérdésekkel előhozza belőlünk azt a tudást, ami már bennünk van, csak nem tudunk róla. Bölcskei Mónika sok éve használja ezt a módszert a szervezetfejlesztésben, és tanítja is. 4-7 fős csapatokkal dolgozik. Mindig van egy témagazda, aki elmondja az aktuális problémáját, dilemmáját, kihívását. A többiek a támogatók, a coachok, akik kérdésekkel segítik őt. Nem kell, hogy szakképzett coachok legyenek: ha például egy vállalati csapattal dolgozik Mónika, akkor az elején tart nekik egy gyorstalpaló coach-képzést arról, milyen a jó kérdés. Rajtuk kívül van egy facilitátor is, aki kívülről figyeli, mederben tartja a folyamatot – ha úgy érzi, közbeavatkozik, kérdez, eszközöket vet be.

A saját bőrünkön is megtapasztalhattuk, hogyan is működik az akciótanulás. A kiscsoportunkban szinte azonnal megteremtődött a támogató légkör, és nemcsak a témagazda tanult önmagáról, hanem mi, a coachok is. Addig kérdeztük és támogattuk a témagazdát, amíg össze nem állt az akcióterve. Ha igazi csoport lettünk volna, a következő alkalomig ezen dolgozna. A csapat minden tagja átéli mind a témagazda, mind a coach szerepét, ami nagyon jól összekovácsolja, közös gondolkodásra készteti a munkahelyi csapatokat.

Művészet a coachingban

Svéda Dóra coachnak van egy művészeti galériája, és fiatal művészek coacholásával is foglalkozik. Mivel egyformán rajong a művészetekért és a coachingért, kidolgozott egy módszert, ami kombinálja a kettőt: ez lett az Art Coaching. Workshopján azt mutatta be, miként képes egy művészeti alkotás megnyitni az ügyfél gondolkodását, hogyan tud egészen új szempontokat behozni a beszélgetésbe. Egy már meglévő alkotás éppúgy indíthat el gondolatokat, mint az, ha mi magunk készítünk valamit. Dóra szerint az ügyfelek alkotás közben tökéletesen feloldódnak, és olyan dolgokat is elmondanak, amelyeket egyébként magukban tartottak volna. Mi magunk is átélhettük azt a gyermeki önfeledtséget és szabadságot, amit a kreatív alkotás ad. Mindenki elkészítette a saját kedvenc coaching-eszközének a szimbólumát, és végül egy nagy, közös művet hoztunk létre belőle.

Lássuk meg a teljességet!

Turai Léda egy látszólag nagyon elvont témáról tartott gyakorlatias workshopot. Arra világított rá, hogy mind az ügyfél, mind a coach, mind a folyamat egyfajta teljesség, ezért sokféle módon hatunk egymásra. Nemcsak a gondolatok szintjén, hanem érzelmi, fizikai és spirituális szinten is. A testtartásunkkal, a kibocsátott agyhullámainkkal hatást fejtünk ki egymásra, és a bőrünkön érezzük a másik érzelmi folyamatait. Egy csoportos gyakorlatban ezt rögtön meg is tapasztalhattuk: egy ember elmesélt egy történetet, a többieknek pedig más-más szempontból kellett figyelni rá. Volt, aki a testtartására fókuszált, más a gesztusaira, megint más a nyelvhasználatára, és volt, aki arra koncentrált, hogy milyen gátló hiedelmei lehetnek. Sokakat megrémített, még többeket csodálattal töltött el, hogy mennyi síkja van egy-egy coaching beszélgetésnek, és mi mindenre kellene egyszerre odafigyelnünk. Léda ugyanakkor hangsúlyozta: a teljességet tökéletesen elérni sosem lehet, csak törekedni tudunk rá.

Érzelmek a brief-coachingban

A brief-coachingot általában úgy ismerjük, mint egy nagyon kognitív, lecsupaszított, gyors és rövid műfajt, amelyben érzelmekről szó sincs. Tegyi Enikő workshopja ezt részben alátámasztotta, de leginkább keményen megcáfolta. Bár konkrétan tényleg nem hozzuk szóba az érzelmeket egy brief-coaching ülésen, nagyon is felszabadulnak az emóciók. Páros gyakorlatban megtapasztalhattuk, hogy pusztán a szemkontaktus és a testtartás is mennyire beszédes, biztató és támogató erejű tud lenni. Az volt a feladatunk, hogy ismerjük el a másikat csak a tekintetünkkel, miközben ő beszél hozzánk. Nagyon erősen működött ez az egyszerű „eszköz” is. Amikor egy-egy téma mentén coacholtuk egymást a brief coaching módszerével, még több érzelem szakadt ki belőlünk. Amikor én voltam az ügyfél, olyan részletesen és élményszerűen beszéltem a vágyott jövőmről, hogy akkor és ott át is éltem a célom elérése feletti örömet. Azt a visszajelzést kaptam a megfigyelőtől, hogy szinte ragyogtam, miközben meséltem. Ez a tapasztalás ledöntötte a korábbi negatív ítéleteimet a brief coachinggal kapcsolatban. Megtapasztaltam, hogy nemcsak úgy lehet érzelem-gazdag egy beszélgetés, ha direktben rákérdezünk az érzelmekre.

Tanácsadás helyett metaforák

Kovács Magdi NLP trénertől azt tanulhattuk meg, hogyan és mikor használjunk metaforákat a coachingban – ami kétélű fegyver. Ha jól használjuk, akkor valódi kincsesláda, ha rosszul, akkor ártunk vele. Megtanultuk, hogyan kell egy metaforát úgy megszerkeszteni, hogy az ne legyen tanácsadás, mégis rávilágítson valamire, amire az ügyfél addig nem jött rá. Ha jól csináljuk, akkor nagy rádöbbenéseket eredményezhet, és hosszú távon is hat az ügyfélre, a képszerűsége és egyszerűsége miatt.

Points of You kártyák

Tanner Anett az egyik legismertebb coaching-eszköz, a Points Of You – kártyák döbbenetes hatását tapasztaltatta meg velünk. Több mint 200 fotós készítette a képeket az élet 65 területének témájában, így tényleg semmit nem bíztak a véletlenre. Amikor kihúztuk a saját kártyánkat, amelyen egy erőteljes kép és egy fogalom szerepelt, szinte mindenkinek aha-élményei voltak. Összesen három kártyát húztunk úgy, hogy egy adott problémára gondoltunk közben, és párokban megbeszéltük, mit üzen nekünk az adott kép és fogalom kettőse. Olyan gondolatokat hozott elő belőlünk ez a látszólag egyszerű eszköz, amilyenekre álmunkban sem gondoltunk volna. A résztvevők nagy része biztosan Points Of You-rajongó lett.

További workshopok a Coaching Campen:
Szobonya László: Autoritás, felelősség, bizalom és a többiek
Suhai Gábor: Erőforrás menedzsment a team-coachingban
Malatinszky Judit: Mitől vagyok hiteles mint coach? (A coach szakmai személyiségének karbantartása)
Mezei László és Mezei Gál Zita: Bizalom tánca a coachingban
Ilyés Gyula és Dubecz Dorottya: SÜTI – Sport-Üzlet-Tett-Intuíció
Győri Ildikó és Havasi Judit: Mi leszel, ha nagy leszel? Gazdag! De hogyan is? – Coaching a gyereknevelésben

Készítette: Zádrovich Aliz